Mars­ax­lokk

Ez a kis halász­fa­lu volt az első kihagy­ha­tat­lan hely, lát­ni­va­ló, ame­lyet még a leg­el­ső mál­tai uta­zá­sunk előtt fel­vet­tem a bakancs­lis­tánk­ra. Sok mesés fotót lát­tam már róla, és tud­tam, hogy nekem ezt lát­nom kell élő­ben, ott a helyem, csak jólé­rez­he­tem magam szí­nes öblé­nek part­ján, iga­zi mál­tai hangulatban. 

Mars­ax­lokk egy iga­zi halász­ki­kö­tő Mál­ta dél­ke­le­ti részén. Az öböl telis tele van hagyo­má­nyos mál­tai halász­ha­jók­kal, tra­di­ci­o­ná­lis csó­na­kok­kal, ame­lyek hálás fotó­té­má­ul is szol­gál­nak. Nem egy képes­la­pon, uta­zá­si bros­sú­rán köszön­nek vissza a szí­nes, magas­or­rú úgy­ne­ve­zett luz­zuk, melyek ele­jén meg­fi­gyel­he­tő a mál­tai szem, avagy Ozi­risz sze­me.  A legen­da sze­rint a túl­vi­lág ősi egyip­to­mi iste­né­nek, Ozi­risz­nek sze­mét farag­ták ki, amely a veszé­lyek­től óvja a halá­szo­kat kinn a ten­ge­ren. Egész Mál­tán fel­lel­he­tő­ek, de a leg­több luz­zu itt Mars­ax­lokk kikö­tő­jé­ben található. 

Mars­ax­lokk­ban mint­ha meg­állt vol­na az idő. Meg­őriz­te egye­di, külön­le­ges han­gu­la­tát, és nem épül­tek turis­ta­köz­pon­tok hatal­mas szál­lo­dák­kal, csak néhány étte­rem és a helyi piac, ami kiszol­gál­ja a ven­dé­ge­ket. Érde­mes vasár­nap reg­gel érkez­ni Mars­ax­lokk­ba, ekkor van ugyan­is a heti hal­pi­ac, ame­lyet a helyi­ek is elő­sze­re­tet­tel láto­gat­nak. Miu­tán fel­fe­dez­tük a leg­kü­lön­fé­lébb ten­ge­ri halak, rákok és egye­bek vilá­gát, a pia­ci for­ga­tag­ban elve­gyül­ve besze­rez­tük az összes helyi szu­ve­nírt és édes­sé­get, üljünk be egy kávé­ra vala­me­lyik terasz­ra. Enged­jük el magun­kat egy kicsit! A viszon­tag­sá­gos tör­té­ne­lem elle­né­re itt Mars­ax­lokk­ban hűen őrzik érté­ke­i­ket, örökségüket.

A tele­pü­lés meg­él­he­té­sét leg­fő­képp a halá­szat adja, innen szál­lít­ják tovább az áru jelen­tős részét Valletta-ba is érté­ke­sí­tés­re, illet­ve csa­lá­di étter­mek sora vár­ja az ide­lá­to­ga­tó turis­tá­kat. Egy finom hal­ebéd­re vagy vacso­rá­ra legyen itt idő­tök, csa­ló­dás egyik válasz­tott ven­dég­lő­ben sem iga­zán érhet, és kivé­tel nél­kül fon­tos szá­muk­ra a vendég! 

A leg­na­gyobb lát­vá­nyos­sá­ga maga az öböl a luz­zuk­kal és a piac, de ne feled­kez­zünk meg a sok-sok szí­nes fotó hát­te­ré­ül szol­gá­ló két­tor­nyú temp­lom­ról. A kupo­lás Miasszo­nyunk-plé­bá­nia­temp­lo­ma 1682 óta ural­ja az öböl látképét. 

Meg­kö­ze­lí­tés: Val­let­ta-ból a 81-es busszal köz­vet­le­nül elérhető

Mi jár­tunk itt per­zse­lő nap­sü­tés­ben és téli eső­ben, dél­előtt egy ebéd­del egy­be­köt­ve és söté­te­dés után vacso­rá­ra érkez­vén, min­dig nagyon ked­ves és külön­le­ges érzés­sel töl­tött el az itt tar­tóz­ko­dá­sunk. Már érke­zés­kor a repü­lő abla­kán kite­kint­ve meg­lát­ni Mars­ax­lok­kot, így az a kel­le­mes bizser­gés, amit itt érez­ni, már akkor elfog. Sze­re­tek ide visszatérni.

Annyi gyö­nyö­rű hely van Mál­tán, annyi közü­lük közel áll a szí­vem­hez, még­is azt mon­dom, ha csak egy kirán­du­lást választ­hat­tok láto­ga­tá­so­tok­kor, akkor az legyen Marsaxlokkba!