Mdi­na

Látnivalók & Városok Egyéb kategória

A “csen­des város”, Mál­ta egy­ko­ri fővá­ro­sa, Mdi­na a szi­get köze­pén talál­ha­tó. Egy város­fal­lal és kapuk­kal kör­be­vett nagyon han­gu­la­tos közép­ko­ri város, melyet vétek len­ne kihagy­ni egy mál­tai uta­zás alkal­má­val.

Mdi­na tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­ge

A terü­le­tet elő­ször a főní­ci­a­i­ak népe­sí­tet­ték be, a róma­i­ak idén kap­ta a Meli­ta város­ne­vet, majd az ara­bok jelen­tős fej­lesz­té­sei révén a szi­get leg­biz­ton­sá­go­sabb váro­sa lett Medi­na néven. A leg­biz­ton­sá­go­sabb város, s mint ilyen, Mál­ta fővá­ro­sa lett egé­szen az 1565-ös Nagy Ost­rom utá­ni idő­kig. Ezt köve­tő­en ugyan­is a lova­gok jobb­nak lát­ták, ha a ten­ger mel­lett, a kikö­tő köze­lé­ben helyez­ke­dik el a fővá­ro­suk, és Val­let­ta lett a köz­pont, amely nap­ja­in­kig is betöl­ti ezt a sze­re­pet. Mdi­na ezt köve­tő­en kezd­te elve­szí­te­ni jelen­tő­sé­gét, fon­tos­sá­gát. A rob­osz­tus város­fa­lak közül kitil­tot­ták az autó­kat, így a gya­lo­go­so­ké a város, amely­nek kes­keny utcá­in, szűk siká­to­ra­in maxi­mum a turis­ták cso­port­jai moraj­la­nak manap­ság. A Cit­ta Nota­bi­le (jelen­tős város) elne­ve­zés­ből Cit­ta Vecc­hia (régi város) lett és a “Csen­des város”. Bár utób­bi elne­ve­zés­sel azért nyá­ron vitat­koz­nék, de alap­ve­tő­en sze­zo­non kívül rászol­gál, és mi már meg­ta­pasz­tal­tuk, milyen magasz­tos han­gu­la­ta van ilyen­kor. Emlék­szem, tény­leg mi is sut­tog­va beszél­get­tünk, mint­ha vétek lett vol­na han­go­sab­ban, akár­csak a temp­lo­mok­ban mikor a mel­let­ted álló­nak a fülé­ben súgsz vala­mit, de min­den­ki fel­kap­ja rá a fejét.

Mdi­na lát­ni­va­lói

A város­ba a leg­több láto­ga­tó a főka­punk keresz­tül, az Mdi­na kapun átsé­tál­va érke­zik. Kicsit lej­jebb sétál­va a par­kon keresz­tül elér­jük a Görög kaput, ahon­nan szin­tén meg­kö­ze­lít­het­jük Mdi­nat, de ez kevés­bé ismert a turis­ták előtt, kevés­bé rep­re­zen­ta­tív. Az Mdi­na kaput 18. szá­za­di orosz­lá­nok őrzik, a kapu felett Vil­he­na nagy­mes­ter címe­re lát­ha­tó, bel­ső olda­lán pedig a közép­ko­ri város­ké­pet örö­kí­tet­ték meg.

Rög­tön a bejá­rat­tól jobb­ra egy impo­záns palo­tát vehe­tünk szem­ügy­re, amely ma a Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Múze­um. Az épü­let egy­kor Vil­he­na nagy­mes­ter palo­tá­ja volt, később a 20. szá­zad ele­jén pedig kór­ház­ként műkö­dött.

Követ­ke­ző meg­ál­ló legyen a főtér, a St Paul’s Squ­a­re, ame­lyet a Mdi­na Glas sarok­épü­le­te mel­lett elha­lad­va egye­ne­sen a főut­cán halad­va pár száz méte­ren belül könnyen meg­ta­lá­lunk. A tér a pom­pás mál­tai lakó­há­zak mel­lett az egyik leg­na­gyobb neve­ze­tes­sé­get rej­ti, a Szent Pál társ­ka­ted­rá­list. Hogy miért társ­ka­ted­rá­li­si? A kated­rá­lis címen ugyan­is osz­to­zik a val­let­tai Szent János kated­rá­lis­sal. Ami­kor a lova­gok fel­épí­tet­ték Val­let­tat az lett a nagy­mes­te­rek köz­pont­ja, a mál­tai püs­pök azon­ban Mdi­na-ban maradt, így mind­két város gyö­nyö­rű egy­há­zi köz­pont­tal büsz­kél­ked­het és a társ­ka­ted­rá­lis cím­mel. Pub­li­us, római kor­mány­zó palo­tá­já­nak helyén épült, akit maga Szent Pál keresz­telt meg, és lett mál­ta első püs­pö­ke, majd már­tír­ha­lá­lá­val az ország egyik védő­szent­jé­vé vált. Érde­mes belül­ről is meg­szem­lél­ni a messzi­ről is jól lát­szó­dó kupo­lá­val ellá­tott épü­le­tet.
Tovább egye­ne­sen a főut­cán halad­junk, és sor­ra elsé­tá­lunk így több közép­ko­ri palo­ta mel­lett, majd a kar­me­li­ta temp­lom előtt, és leg­vé­gül kiérünk a Bast­ion Squ­a­re-re. Mdi­na iga­zi élet­tel teli köz­pont­ja sze­rin­tem, vala­hogy mint­ha min­den­ki­nek ez len­ne a cél­ja a várost láto­gat­va. Ez a ked­velt kilá­tó­pont Mdi­na-ban, ahon­nan a város­fal­ról lete­kint­ve majd­nem egész Mál­ta a lába­ink előtt hever. Ellát­ni ugyan­is egé­szen a Szent Pál-öböl­től Val­let­ta-ig, a táj­ké­pet Mos­ta dóm­já­nak vörös­lő kupo­lá­ja ural­ja, szint köz­vet­len alat­tunk pedig Mál­ta Nem­ze­ti Sport­csar­no­ka helyez­ke­dik el. Ha nincs túl sok idő­tök, idá­ig min­den­képp sétál­ja­tok el, ha Mdi­na-ban jár­tok.

A leg­jobb, amit tehe­tünk sze­rin­tem itt Mdi­na-ban ezek után, hogy bele­vet­jük magun­kat a tör­té­ne­lem­be, és hagy­juk, hogy vigyen a lábunk, a kíván­csi­sá­gunk amer­re tet­szik. Elté­ved­ni lehe­tet­len. Kószál­junk annyit a szűk kis utcá­kon, amennyi csak jól­esik, iga­zi kin­csek­re buk­kan­ha­tunk köz­ben, és a face­book-ra, ins­ta­gram-ra sem lesz hiány köz­ben szebb­nél szebb képek­ből!

II Sok úti­könyv és az ide­gen­ve­ze­tők is pihe­nés­kép­pen, fel­fris­sü­lés­ként a Fon­tan­el­la Tea Gar­dent ajánl­ják, amely a vár­fa­lon talál­ha­tó a Bast­ion tér­re kiér­ve jobb­ra, és való­ban fan­tasz­ti­kus a kávé­zás köz­be­ni kilá­tás. Én még­is, most had ajánl­jam az én ked­venc helye­met, egy eldu­got­tabb, iga­zán han­gu­la­tos kis bel­ső udvart a dél­utá­ni kávé­hoz, vagy akár az ebéd elfo­gyasz­tá­sá­hoz, ez pedig a Ros­ma­ri­no.

Mdi­na után egy sétát  Rabat is min­den­képp meg­ér, így foly­tas­sá­tok itt a napot a Howard Gar­dens túl­ol­da­lán! Mdi­na és Rabat együtt kitű­nő egy­na­pos kirán­du­lás a szi­get bel­se­jé­be, szer­ves részei Mál­tá­nak, kicsit vala­hogy lelas­sít­ja az embert.

Mdina