Popeye Vil­lage

Kinek isme­rős?

„Popeye a ten­ge­rész, hajó­ját nem éri vész…“

Én nagyon sze­ret­tem gye­rek­ko­rom­ban a Popeye, a ten­ge­rész mesét, ismer­tem a karak­te­re­ket, viszont az 1980-ban készült Popeye fil­met Robin Wil­li­ams fősze­rep­lé­sé­vel csak első mál­tai uta­zá­sun­kat köve­tő­en lát­tam. Hogy miért pont akkor? 

Mál­tát elő­sze­re­tet­tel választ­ják hol­ly­woo­di film­pro­dul­ci­ók for­ga­tá­si hely­szín­ként, utób­bi évek­ben pél­dá­ul fel­tűnt a Mon­te Cris­to gróf­ja, a Mün­chen vagy éppen a Tró­nok har­ca tri­ló­gi­á­ban. Iga­zi turis­ta­lát­vá­nyos­ság és egy kitű­nő mál­tai prog­ram lett az egy­ko­ri fil­mes hely­szín, a Popeye Vil­lage az Anc­hor Bay-ben, ahol az iko­ni­kus Popeye fil­met for­gat­ták majd’ negy­ven évvel ezelőtt.

Nyu­god­tan sorol­hat­juk Mál­ta fő lát­ni­va­lói közé, hiszen a film dísz­le­té­ül szol­gá­ló falut a mai napig őrzik, rend­ben tart­ják, folya­ma­to­san fel­újít­ják és iga­zi turis­ta att­rak­ci­ó­vá vált az Anc­hor Bay-ben. Első láto­ga­tá­sunk­kor nem tud­tam pon­to­san mennyi­re lesz giccses vagy élvez­he­tő, egy­ál­ta­lán megéri-e elutaz­ni idá­ig és a belé­pő árát, most már azon­ban több­szö­ri alka­lom után csak aján­la­ni tudom mindenkinek.

Koráb­ban olvas­tam, hogy Wolf Koe­ger, aki a dísz­le­tet ter­vez­te, azt nyi­lat­koz­ta, nem is gon­dol­ta, hogy mun­ká­ja sike­re­sebb lesz magá­nál a film­nél. Sok-sok hát­te­ret, egész kis váro­so­kat épí­te­nek fel a mai napig fil­mek­hez, de a leg­több­jü­ket a for­ga­tás után elbont­ják. Én azt mon­dom, ezért kár lett vol­na, és köszön­he­tő­en a mál­ta­i­ak­nak egy való­di kuri­ó­zum kicsik­nek és nagyok­nak egy­aránt. Gon­dol­ja­tok bele, mi min­den ment vol­na kár­ba… az alap­anya­go­kat a falu háza­i­nak, épü­le­te­i­nek fel­épí­té­sé­hez kül­föld­ről impor­tál­ták, nyolc ton­na sze­get vala­mint több mint hét­ezer liter fes­té­ket hasz­nál­tak fel, és közel két­szá­zan dol­goz­tak azon, hogy fél év alatt elké­szül­jön Popeye falu­ja, Swee­tha­even. Per­sze nem­csak ez, hanem min­den, amit a for­ga­tás után maguk mögött hagy­tak, így a régi vilá­gí­tás­tech­ni­ka és egyéb a for­ga­tás­hoz hasz­nált ele­mek, jel­me­zek, melyek meg­te­kint­he­tő­ek a “kiál­lí­tás” során.

Jöhet egy kis bete­kin­tés a Popeye Village-be?

A bejá­rat egy fehér-kékre meszelt faház, a belé­pő­jegy meg­vá­sár­lá­sa után ezen keresz­tül­ha­lad­va egy lej­tőn érke­zel a falu­ba. Az út men­tén a film for­ga­tá­sa során készült képe­ket szem­lél­he­ted, a látó­ha­tá­ron pedig ten­gert fel­fe­dez­ve indulsz el, majd hir­te­len meg­lá­tod a szí­nes fahá­za­kat, meg­hal­lod a zenét és elkez­desz fotóz­ni jobb­ról, bal­ról, fek­vő­ben, álló­ban, egy­sze­rű­en innen­től min­dent meg akarsz örö­kí­te­ni, leg­fő­képp, hogy később is elhidd, itt vol­tál, átél­ted te is, nem­csak ins­ta­gram fotó­kon keresztül.

A házak mind szí­nes­re van­nak fest­ve, álla­po­tuk és kiala­kí­tá­suk kor­hű, azaz tető­től talap­za­tig fából készül­tek, kicsit düle­de­ző­ek, de mind funk­ci­ó­val ellá­tott. Meg­lá­to­gat­hat­juk a pol­gár­mes­ter hiva­ta­lát, a fog­or­vost, a zöld­sé­gest vagy a női kala­po­kat áru­sí­tó üzlet kira­ka­tá­ban is bámész­kod­ha­tunk, de talán a leg­na­gyobb att­rak­ció Olí­va háza, ahol az egész házat bejár­hat­juk szo­bá­ról szo­bá­ra, és Popeye ágyát is megtekinthetjük.

Meg­is­mer­ked­he­tünk a film tör­té­ne­té­vel, a for­ga­tás pil­la­na­ta­i­ról fény­ké­pe­ket néze­get­he­tünk, a szer­plők­ről és a köz­re­mű­kö­dők­ről olvas­ha­tunk, vala­mint a betét­da­lok  és azok szer­ző­i­nek is külön kiál­lí­tást ren­dez­tek be. 

Tény­leg mese­be­li. Nem is beszél­ve a ten­ger­ről, amely gyö­nyö­rű szí­ne­i­vel és a hul­lá­mok hang­já­val hát­te­ré­ül szol­gál az itt tartózkodásnak. 

Iga­zá­ból az egész egy szó­ra­koz­ta­tó köz­pont ani­má­ci­ós prog­ra­mok­kal a gyer­me­kek szá­má­ra, úgy mint film­ve­tí­tés, tanuló- és fej­lesz­tő játé­kos fog­lal­ko­zá­sok, de akár saját film­ké­szí­tés­re is lehe­tő­ség nyí­lik, majd azt a mozi­ban vissza­néz­ni a nagy­kö­zön­ség­gel. Van egy óri­ás ját­szó­tér, ahol a kiseb­bek kiereszt­he­tik a gőzt, a fel­nőt­tek­nek pedig a par­ton több nyug­ágy áll ren­del­ke­zé­sük­re pihe­nés­re, napo­zás­ra. A für­dő­ru­hát se hagy­já­tok ott­hon, ha nyá­ron érkez­tek ide, az öböl­ben meg­már­tóz­hat­tok, illet­ve kis hajó­tú­rán is részt vehet­tek, amennyi­ben az idő­já­rás enge­di. Aki aktív idő­töl­tés­re vágyik, az a mini­golf tudá­sát is meg­csil­log­tat­hat­ja a pályán. Étte­rem és kocs­ma vár­ja a ven­dé­ge­ket, ha meg­éhez­tünk, meg­szom­jaz­tunk a kime­rí­tő prog­ra­mok­tól. Sze­zo­non kívül is szin­te min­den prog­ram elér­he­tő, sőt Kará­csony köze­led­té­vel a Miku­lás manói is ide­köl­töz­nek, és az ünne­pi dísz­let mel­lett külön­bö­ző tema­ti­kus fog­lal­ko­zá­sok­kal várnak..

Popeye Vil­lage belépő

A belé­pő­jegy­ben nem­csak a meg­annyi ingye­nes prog­ram és maga a falu­ban tett séta, hanem három aján­dék szol­gál­ta­tás is fog­lal­ta­tik. Min­den­ki kap a bejá­rat­nál egy tér­ké­pet, ame­lyen beje­lö­lik a három helyet, ahol a belé­pő­je­gyed fel­mu­ta­tá­sa­kor átve­he­ted eze­ket. Hogy miket? Jár egy Popeye Vil­lage egye­di képes­lap a város vegyes­bolt­já­ban, egy fény­kép róla­tok a kikö­tő bejá­ra­tá­nál és az öböl­re nyí­ló fan­tasz­ti­kus kilá­tást biz­to­sí­tó terasszal ren­del­ke­ző kocs­má­ban egy pohár rum­puncs a fel­nőt­tek­nek jól is esik, leg­alább­is nekünk ízlett. (Az ingye­nes szol­gál­ta­tá­sok vál­toz­hat­nak, leg­utóbb a rum­puncs helyett egy adag pop­cornt adtak.) 

Meg­kö­ze­lí­tés:
Gya­lo­go­san: Mel­li­e­ha Bay-től könnyen meg­kö­ze­lít­he­tő (víz­zel, fej­fe­dő­vel nap­sü­tés­ben készül­jön min­den­ki, ha ezt választ­ja, mert árnyé­kos hely nincs az út során)
Busszal: 101-es busz 

Min­ket elva­rá­zsolt. Őszin­tén aján­lom, keres­sé­tek fel, ha Mál­tán jár­tok akár csak pár órá­ra, de egy tel­jes napot is nyu­god­tan szán­hat­tok rá. Gye­rek­kel egye­ne­sen köte­le­ző mál­tai program!